Hírek : Kötelező és kerülendő elemek a munkaszerződésben (2019. Október 10. | 13:31)

Bizonyos szerződéses elemek kötelezőek a munkaszerződésben, nélkülük érvényesen nem jöhet létre munkaviszony. Más elemek feltételesen kötelezőek, ezek olyan kérdéskörök, melyeket rendeznünk kell, de ha ezt elmulasztjuk, egyszerűen egy törvényi vélelem lép életbe.

A munkaviszonyt két fél: a munkáltató és a munkavállaló megállapodása, a munkaszerződés hozza létre. Bizonyos szerződéses elemek megléte a szerződésben kötelező, nélkülük érvényesen nem jöhet létre munkaviszony. Más elemek feltételesen kötelezőek, ezek olyan kérdéskörök, melyeket rendeznünk kell, de ha ezt elmulasztjuk, abban az esetben egyszerűen egy törvényi vélelem lép életbe (például teljes munkaidő fennállása, szokásos munkavégzés helye mint munkahely). 

Szűk körben eltérhetünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) szabályaitól, az ilyen eltéréseket feltétlenül bele kell foglalni a munkaszerződésbe. 

Előfordulhat az is, hogy olyan elemeket is a munkaszerződésbe teszünk, melyeket nem kötelező (és nem is ajánlott), így megkötjük a saját kezünket, hiszen a munkaszerződést kizárólag közös megállapodással módosíthatjuk. Lássuk a példákat!

Kötelező elemek és vélelmek a munkaszerződésben

Az Mt. 45. §-a alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. Amennyiben a felek bérpótlékot is magába foglaló alapbért állapítanak meg (vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék), ezt a munkaszerződésben vagy annak módosításában kell megtenniük. Hasonlóképpen munkaszerződésben állapodhatnak meg a felek abban, hogy bérpótlék helyett a munkavállalót havi átalány illeti meg. Ezen túlmenően más kötelező eleme a munkaszerződésnek nincsen.

Amennyiben a felek a munkaviszony tartamát nem határozzák meg, az határozatlan időtartamra jön létre. A munkavégzési hely meghatározásának hiányában pedig munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi. 

Ha meghatározásra kerül a munkavégzés helye, az sem mindegy, miképpen történik. A munkavégzés helyének megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy bár a tág megjelölésnek (például Magyarország) előnyei is vannak, munkakörfelajánlási kötelezettség esetén jelentősen korlátozza a munkáltatót. 

Ha a napi munkaidőt nem határozzák meg a felek, a munkaviszony általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

Ezeket az elemeket ne tegyük bele a munkaszerződésbe!

A munkaszerződés a polgári jogi megállapodások egyik fajtája. Ebből következik, hogy a munkaszerződésben olyan elemeknek nincsen helye, melyek tekintetében a munkáltatónak kizárólagos döntési kompetenciája van, illetve, ahol a munkáltatót csupán tájékoztatási kötelezettség terheli.

Az Mt. 96. §-a szerint a munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg. A munkaidőt beoszthatja általános munkarendben vagy egyenlőtlenül is. Általános a munkarend, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül is beosztható. A munkaidő-beosztás azonban nem igényli a munkavállaló hozzájárulását, így azt soha ne tegyük bele a munkaszerződésbe! A munkáltató ugyanakkor a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban, írásban köteles közölni.  

A GDPR 12–15. cikkei, illetve az Mt. 10. § (5) bekezdése előírják, hogy a munkáltató a munkavállalót személyes adatainak a kezeléséről előzetesen, írásban tájékoztatja. A tájékoztatás egyoldalú kötelezettség, a személyes adatok kezelésének jogalapja nem a munkavállaló hozzájárulása. Ebből eredően ne tegyük bele a munkaszerződésbe az adatkezelési tájékoztatást sem! Különösképpen ne kérjünk hozzájárulást az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásához vagy a dolgozó okiratainak másolásához!

Ezeket az elemeket javasolt a munkaszerződésbe tenni

Általánostól eltérő körülmények esetén fontos lehet ezek munkaszerződésben történő megjelenítése is. Készenléti jellegű munkakörben például a napi munkaidő 12 órára emelhető. Erről a felek megállapodása munkaszerződésben vagy annak módosításában történik, és akkor tehető meg, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

Készenléti jellegű munkakör alkalmazása esetén továbbá a felek írásbeli megállapodása alapján az Mt. 99. § (3) bekezdése szerint a napi, beosztás szerinti munkaidő 24 óra, a heti munkaidő pedig 72 óra lehet. Ez a megállapodás ugyanakkor a naptári hónap utolsó napjára, illetve munkaidő-keret esetén annak utolsó napjára, 15 napos felmondási idővel felmondható.

Végezetül, amennyiben próbaidőt szeretnénk kikötni, ezt is munkaszerződésben tehetjük. Az Mt. 45. § (5) bekezdése alapján a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt – legfeljebb egy alkalommal – meghosszabbíthatják. A próbaidő tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

dr. Kéri Ádám ügyvéd


Forrás: Adózóna.hu
Vissza a hírekhez