Hírek : Új törvényjavaslat: jönnek a családi mezőgazdasági társaságok (2020. Október 28. | 07:07)

A kormány T/13261. számon törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a családi gazdaságokról. A javaslat – többek között – a családi mezőgazdasági társaság alapítására, nyilvántartására, megszűnésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogalmaz meg a 14–15. §-ban.

A családi mezőgazdasági társaság

A javaslat szerint családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat működhet, ha legalább két tagja van, és az Agrárkamara nyilvántartásba vette.

A családi mezőgazdasági társaság kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytathat. A családi mezőgazdasági társaság tagjainak egymással hozzátartozói láncolatban kell állniuk.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, állattenyésztés, halgazdálkodás, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, valamint a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt. (A hatályos előírástól eltér abban, hogy kimaradt a fogalomból a méhanyanevelés, új előírásként jelent meg viszont, hogy a kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás ide sorolásának feltétele, hogy az ebből származó bevétel ne haladja meg a más mező- és erdőgazdasági tevékenységből származó bevételt).

Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

Hozzátartozói láncolat: a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek, valamint e személyek hozzátartozói által alkotott csoport. Például a testvér és a gyerek közeli hozzátartozók, a testvér és a gyerek házastársa közeli hozzátartozók által alkotott csoport.

Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag, és jogi személy – a saját üzletrész vagy a saját részvény megszerzése esetének kivételével – nem lehet tag.

Jogállás megszerzése

A családi mezőgazdasági társaság az Agrárkamara által vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg e jogállását. A javaslat felsorolja, hogy a nyilvántartás milyen adatokat tartalmaz. Ilyen például a jogi személy neve, cégjegyzékszáma, tagjainak természetes azonosítói, adóazonosító jelük.

A bejegyzés kérelemre történik, amelyben a létesítő okirat csatolásán túl rendelkezni kell

a) a tagok tulajdonában vagy használatában levő egyes mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld használatának a társaság részére történő átengedéséről,

b) a mezőgazdasági termelőeszközöknek és a vagyoni értékű jogoknak a társaság részére történő átengedéséről,

c) a személyes közreműködés formájáról, annak elszámolási rendjéről.

Változás bejelentése, törlés a nyilvántartásból

A változást 15 napon belül be kell jelenteni az Agrárkamarának.

Az Agrárkamara törli a nyilvántartásból a családi mezőgazdasági társaságot, ha

a) kérelmezi a nyilvántartásból való törlést,

b) megszűnik vagy egyesüléssé alakul,

c) tagjainak száma egy főre csökken,

d) a tagja tekintetében a hozzátartozói láncolat megszakad és e tag a tagsági jogviszonyát nem szünteti meg, vagy

e) mező-, erdőgazdasági tevékenységen és kiegészítő tevékenységen kívül más tevékenységet is végez.

Adatszolgáltatás

Az Agrárkamara a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásban szereplő adatairól és azok változásáról adatot szolgáltat az agrárpolitikáért felelős miniszternek, az állami adóhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a kormányhivatalnak, valamint a mezőgazdasági igazgatási szervnek.

Adózás

A családi mezőgazdasági társasági jogállás nem érinti e szervezetek adózását. Továbbra is alanyai a társasági adónak vagy – választásuk szerint – a kisadózó vállalkozások tételes adójára vagy a kisvállalati adóra vonatkozó előírások szerint fizetnek adót. Alkalmazniuk kell az általános forgalmi adóról, a helyi adóról és más adózásról, társadalombiztosításról rendelkező törvény előírásait is. Az illetéktörvény előírásaiban annyi változás érinti e társaságokat, hogy a nyilvántartásba vétel illetékmentes.

A földforgalomra vonatkozó előírások változása

A családi mezőgazdasági társasági jogállású jogi személyekre vonatkozóan új előírást a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) tartalmaz a következők szerint:

1. A földhasználat valamely érvényes jogcímen olyan családi mezőgazdasági társaság javára is átengedhető, amelyben a földtulajdonos tag.

A használatba adás érvényes jogcímei: haszonbérlet, szívességi földhasználat, továbbá a rekreációs célú földhasználat, valamint erdőnek minősülő föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (Fétv.) meghatározott jogcímek (haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés – új előírásként – szívességi földhasználati szerződés). 

2. A földelővásárlásra jogosultak, illetve az előhaszonbérletre jogosultak sorendjében az első helyen a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja helyébe a családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja lép.

3. A földforgalmi törvény kiegészül azzal, hogy a földnek haszonbérlet, szívességi földhasználat, erdőgazdálkodási haszonbérlet jogcímen megszerzett használati jogosultsága az azt eredetileg átengedő fél hozzájárulásával szívességi földhasználat jogcímen tovább engedhető olyan családi mezőgazdasági társaság részére is, amelyben a tovább engedő fél tag. A tovább engedés nem érinti a használati jogosultság eredeti átengedőjével szemben fennálló kötelezettségeket.

A Fétv.-ben javasolt módosítások

Erdőnek minősülő föld haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási integrációs szerződés vagy erdőkezelési szerződés mellett szívességi földhasználati szerződéssel is használatba adható.

A szívességi földhasználati szerződés alapján a használatba adó a föld használatát, hasznosítását ingyenesen átengedheti a közeli hozzátartozó mellett olyan családi mezőgazdasági társaság részére is, amelyben tag.

Kényszerhasznosítás felmerülése esetén a kényszerhasznosítóként való kiválasztáskor első helyen szerepel – az őstermelők családi gazdaságának tagja, fiatal földműves és a pályakezdő előtt – a családi mezőgazdasági társaság tagja


Forrás: Adózóna.hu
Vissza a hírekhez