Hírek : Őstermelők és SZJA 2021-től (2020. Október 28. | 07:12)

Írásunkban bemutatjuk, hogyan fognak adózni az őstermelők 2021-től a családi gazdaságokról szóló, nemrégiben benyújtott, T/13261. számú törvényjavaslat szerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alatt.

Előző cikkünkben ismertettük a törvényjavaslat családi gazdaságokkal kapcsolatos fontosabb előírásait. A korábban leírtak alapján megállapítható, hogy a családi gazdaságokról szóló törvényt és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (Szja tv.) célszerű együtt kezelni.

Értelmező rendelkezések bővülése

Ki minősül őstermelőnek?

A mezőgazdasági őstermelők adózásáról az Szja tv. rendelkezik továbbra is, azzal, hogy e törvény szerint mezőgazdasági őstermelőnek a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő minősül, valamint az, aki az őstermelők családi gazdaságának tagja. Mindkét esetben igaz, hogy a magánszemélynek szerepelnie kell az őstermelői nyilvántartásban (Szja tv. 3. § 18. pont).

Hozzon ki többet az Adózónából! Bővül az őstermelői tevékenységből származó bevételi kör 

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti őstermelői tevékenységből származó bevétel minősül azzal, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja. A családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arány az őstermelői tevékenységből származó éves bevételnek a negyedét jelenti.

Amennyiben a kiegészítő tevékenységek bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét, akkor a kiegészítő tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és az adózó nem folytathat kiegészítő tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként. 

Abban az esetben, ha a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók (Szja tv. 3. § új 85. pontja).

Támogatások

Jelentős változás a 2021. évtől, hogy nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét (például a földalapú támogatást, a költségek fedezetére és vagy fejlesztési célból adott támogatást) [Szja tv. 7. § (3) bekezdés].

Emelkedik az adómentes bevételi értékhatár

A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni (Szja tv. 23. §). 

Éves minimálbérnek az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese minősül (Szja tv. 3. § 84. pont).

Adómentessé válik a törvényben meghatározott méhészeti termékek értékesítéséből származó bevétel (Szja tv. 1. számú melléklet 4.45–4.46. alpont), és ennek figyelembevételével kell megállapítania az őstermelőnek az adóelőleg-alapot is az Szja tv. 47. § (4) bekezdése alapján.

Az őstermelésből származó jövedelem megállapításának módjai 2021-től

A főszabály szerint 2021-től mindenki átalányadózó lesz az Szja tv. 8. számú melléklet 1. pontja szerint. Az idevonatkozó javaslat szerint a mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn). E bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a 2020. évi bevallás benyújtásakor lehet arról nyilatkozni, hogy az őstermelő mégsem akar átalányadózó lenni. Az átalányadózás helyett tételes költségelszámolással vagy a 10 százalék költséghányad alkalmazásával lehet megállapítani a jövedelmet, de ez utóbbit nem célszerű továbbra sem választani.

Megjegyzendő, hogy a negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség miatt (2021. április 12.) már előbb el kell dönteni azt, ha az adózó nem akar átalányadózó lenni.

Mezőgazdasági őstermelő átalányadózása – Szja tv. 50. § (2) bekezdése

A mezőgazdasági őstermelő, ha az e tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg, akkor adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat. (Ez durván 20 millió forint bevételt jelent a korábbi 8 millióval szemben).

Az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőnek a bevételből 90 százalék költséghányad levonásával kell megállapítania a jövedelmét. (2021-től tehát egy kulcs lesz, azaz a bevétel 10 százaléka minősül jövedelemnek.)

Az Szja tv. 1. számú mellékletének 4.26. pontja szerint ugyanakkor adómentes az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része.

Példa: 

Abban az esetben, ha az adózó bevétele 15 millió forint, akkor a jövedelme 1,5 millió forint. Amennyiben az éves minimálbér fele például 1 millió forint, akkor 500 ezer forint jövedelem után fizet 15 százalék szja-t.

Családi gazdaság tagjainak adózása

A családi gazdaság tagjainak adózásával kapcsolatos szabályok a javaslat szerint az Szja tv. 6. számú mellékletében kerültek megfogalmazásra.

Családi őstermelői tevékenység esetén az őstermelők családi gazdasága tagjai az őstermelői jövedelemre

› az általános forgalmi adózás tekintetében továbbra is ugyanazon adózási módot alkalmazhatnak, továbbá

› a családi őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak.

Az alkalmazandó adózási módot – az őstermelők családi gazdasága tagjai tekintetében is, a bejelentéskor feltüntetve a tagok nevét és adóazonosító jelét – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a bejelentésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.

A bevételt és költséget nem lesz kötelező egyenlő arányban felosztani.

Amennyiben a tagok az alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelőnek e tevékenységéből származó bevételét és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költségét az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon kell megállapítania azzal, hogy a bevételek és a költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Abban az esetben, ha egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – azzal kapcsolatos költséget a közösen elért összes bevételnek, illetőleg összes költségnek a tagok számával történő elosztásával kell megállapítani azzal, hogy a bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban – a nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is – közülük csak azét, aki egyébként a törvény rendelkezései szerint jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

Átalányadózás

Átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét. Ez 80 millió forint körüli bevételt jelent a támogatások nélkül. 

Mindebből az is látszik, hogy a családi gazdaságot legfeljebb 4 fővel érdemes megalakítani. Ahol nagyobb létszám van, ott érdemes elgondolkodni újabb családi gazdaság létrehozásán, ha az éves bevétel várhatóan több lesz 80 millió forint körüli bevételnél, vagy egyes tagoknak célszerű önállóan tevékenykedni.

Amennyiben az őstermelők családi gazdaságának tagja év közben meghal vagy kilép (együttesen: kiválik) a közös gazdálkodásból, akkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani az addig közös tevékenységet folytató családtagok között. A tagok megállapodhatnak ettől eltérő módon a kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról.

A közös gazdálkodást tovább folytató tagok és az esetlegesen év közben belépő új tag vagy tagok jövedelmét úgy kell meghatározni az év végén, hogy az őstermelők családi gazdaságának év végén meglévő tagjai által az adóévben megszerzett összes bevételt és elismert költséget az év végén fennálló taglétszám figyelembevételével kell felosztani a megállapodás szerint (egyenlő, vagy nem egyenlő arányban).

Amennyiben a kiegészítő tevékenység bevételének mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – meghaladja a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt, akkor a kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók. 

A bevételi arány átlépésének következtében őstermelői bevételnek nem minősülő kiegészítő tevékenységből, tevékenységekből származó bevételt és költséget – a tagok eltérő megállapodásának hiányában – egyenlő arányban kell felosztani.

Egyéb változások

Az Szja tv. 5. számú mellékletének I.6. pontja szerint a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége ellenértékeként megszerzett bevétele tekintetében az alapnyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettségét – választása szerint – értékesítési betétlap vezetésével teljesítheti, ha az adóévben egyébként bevételi nyilvántartás vezetésére lenne jogosult.

Az Szja tv. 3. számú mellékletének felvezető szövege szerint a személygépkocsi mellett a termőföld sem fog kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek minősülni. Ez azt jelenti a javaslat szerint, hogy ha az őstermelő eladja a földjét, akkor a föld eladási ára nem lesz része az őstermelői bevételnek, hanem az ingatlanértékesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, vagyis 5 év után adómentes lesz e bevétel. Ez a rendelkezés fog vonatkozni az egyéni vállalkozókra is, ideértve a katásokat is.

A mezőgazdasági kistermelő fogalom a törvény szövegéből kikerül, így az sem értelmezhető, hogy a 40 százalék költséghányad alkalmazható lenne tételes költségelszámolás esetén.

Hatályon kívül kerül az Szja tv. 78/A §-a, ami azt is jelenti, hogy tételes költségelszámolás esetén megszűnik a nyilatkozattételi lehetőség is 4 millió forint bevétel alatt, és nem kell közös háztartásban élniük a tagoknak.

Az őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatott őstermelői tevékenység esetében az e tevékenység megkezdésének adóévét megelőzően elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő – a családi őstermelői tevékenységből származó, rá jutó jövedelmével szemben – egyénileg számolja el [Szja tv. 22. § (3) bekezdés].

Adóelőleg-fizetés és a kifizető adatszolgáltatása

A kifizető minden esetben adatot szolgáltat a kifizetésről az állami adó- és vámhatóságnak az őstermelő adóazonosító jelének és az őstermelői nyilvántartási számának feltüntetésével az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő 08-as bevallásában [Szja tv. 10. § (10) bekezdés].

A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) e jogállását igazolja. A kifizetőnek az ilyen kifizetéseket is fel kell tüntetie az Art.-ben meghatározott formában és előírt határidőre a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról teljesítendő 08-as bevallásában [Szja tv. 46. § (4) bekezdés a) pontja].

Az őstermelőnek nem kell adóelőleg-alapot megállapítania az őstermelői tevékenységből származó bevétel esetén,

› amíg annak összege az adóév elejétől összesítve az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, ha azonban meghaladta, akkor az adóelőleg-alapot az adóévben megszerzett összes őstermelői tevékenységből származó bevétel alapján kell megállapítani;

› amíg az átalányadózó őstermelő őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben az éves minimálbér felét nem haladja meg, ha azonban meghaladta, adóelőleget csak az említett összeget meghaladó adóelőleg alap után kell fizetni.


Forrás: Adózóna.hu
Vissza a hírekhez