Hírek : Osztalékfizetés a kisvállalati adó hatálya alatt (2020. Október 28. | 07:15)

Cikksorozatunk első részében a kivás cégtől belföldi magánszemélynek fizetett osztalékkal kapcsolatos tudnivalókat foglaljuk össze, míg a második részben példákat mutatunk be a kisvállalati adó hatálya alatt történő osztalékfizetéssel kapcsolatban felmerülő kérdések tisztázására.

Az őszi adócsomag illeszkedik abba a szinte lassan már hosszú távú kurzusnak nevezhető folyamatba, amely a kisvállalati adózás adózók körében történő népszerűsítésére, kiszélesítésére irányul. Az adómérték évről évre történő csökkentése részben nyomon követi a szociális hozzájárulási adó százalékos arányának lépcsőzetes formában történő csökkentését, részben azonban annak tudható be, hogy kormányzati célkitűzés az, hogy a jogosult kisvállalkozások a kiva keretein belül biztosított egyszerűsített adózás szerint teljesítsék adókötelezettségüket. Azáltal pedig, hogy 2021. január 1-jétől a kisvállalati adóalanyiság választására jogosult bevételi értékhatár egymilliárd forintról hárommilliárd forintra nő (és ezzel párhuzamosan megduplázódik a kilépési értékhatár is hárommilliárdról hatmilliárd forintra), szintén bővül azon adóalanyok köre, amelyek számára megfontolandó lehet a kiva választása.

Kivás cégtől belföldi magánszemélynek fizetett osztalékKöztudomású, hogy a kiva legvonzóbb tulajdonsága a személyi jellegű kifizetések kedvező adóztatása a szociális hozzájárulási adó alternatívájaként. Azonban a belépést fontolgató vállalkozásoknak más egyéb körülményeket is mérlegelnie érdemes/szükséges az áttérést megelőzően. A mérlegelési szempontok között érdemes figyelembe venni azokat az előre látható gazdasági eseményeket, amelyekhez a kivában adóalap-korrekció tartozik. Ilyen például az osztalék megállapítása is.

Első lépésként tekintsük át, hogy ha egy kivás cég fizet osztalékot belföldi magánszemély tulajdonos tagjának, akkor a magánszemélynek, illetve a társaságnak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a jóváhagyott és kifizetett osztalék után!

A kisvállalati adó alapját – a személyi jellegű kifizetések mellett – az osztalék- és tőkeműveletek korrigált egyenlege képezi. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (3) bekezdés b) pontja alapján az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összegét – ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot. Az osztalék annak jóváhagyásakor képez kivaalapot akkor is, ha a kifizetésére a tárgyévben nem kerül sor (ugyanakkor ilyenkor a kifizetésekor már nem kell ismét adóalapot módosítani).

A Katv. 21. § (2) bekezdése alapján a kiva alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. A kiva azonban nem váltja ki – a teljesség igénye nélkül – a magánszemélyt terhelő járulékokat, az osztalék utáni személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) 66. §-a szerinti osztalék után a jövedelmet szerző magánszemélyt 15,5 szociális hozzájárulási adó és 15 százalék személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség terheli, amelyet a kifizetőnek kell a természetes személytől levonnia, megfizetnie és bevallania.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) 2. § (2) bekezdése – egyebek mellett – az osztalék esetén fizetendő adóra vonatkozóan felső adófizetési határt állapít meg, amelynek mértéke a minimálbér összegének huszonnégyszerese. Lényeges szempont, hogy a minimálbér összegének huszonnégyszeresét elérő tárgyévi jövedelem számítása során a Szocho. tv. 1. § (1)–(3) bekezdése, illetve az 1. § (5) bekezdés a)–e) pontja szerinti jövedelmet kell számításba venni. E körbe tartozik – többek között – az szja-törvény szerint az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem. Mindez azt jelenti, hogy a Szocho. tv. az adófizetési felső határ összegét a jövedelmet szerző magánszemély szempontjából határozza meg. Ebből adódóan azon körülmény, hogy a kifizető kisvállalati adó alanya, a magánszemély által a Szocho. tv. 1. § (5) bekezdés a)–e) pont szerinti jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegének megállapítását, az adófizetési felső határ számítását nem befolyásolja.

Ennek értelmében a kivás társaság által a tagjának kifizetett osztalék után a magánszemélyt terhelő 15 százalékos szja és az adófizetési felső határig 15,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli, amelyet a kifizetőnek (a példa szerint a kivás társaságnak) kell levonnia, bevallania és megfizetnie az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) alapján, és a magánszemély részére a szükséges igazolást ki kell adni.

A szociális hozzájárulási adó felső határának megállapításánál figyelembe vehető a kivaalapot képező munkabér, illetve a társas vállalkozás magánszemély tagja részére kifizetett díj összege is, függetlenül attól, hogy a kifizetőnek keletkezik-e ezek után szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége vagy sem.


Forrás: Adózóna.hu
Vissza a hírekhez