A gyermekvállalás támogatásával összefüggésben fontos látni, hogy a munkaerőpiacon milyen feltételekkel vehetnek részt a kisgyermekes munkavállalók. Erre tekintettel összefoglaltuk a legfontosabb munka- és pihenőidő szabályokat.
A gyermek fogalma a törvény szerint
Elsőnek azt szükséges megvizsgálni, hogy kik vehetik igénybe a törvényben meghatározott kedvezményeket. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294. § (1) c) pontja alapján a gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § (k) pontja alapján saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Fogyatékos gyermeknek pedig az a gyermek minősül, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.
Részmunkaidő mint alanyi jog
Az Mt. 61. §-a alapján a munkáltató a munkakörök megjelölésével köteles tájékoztatni a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – azonban köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani abban az esetben is, amennyiben ez a munkáltató számára ez gyakorlati akadályokba ütközik (például az adott munkakör nem látható el megfelelően részmunkaidőben). Ez tehát egy fontos munkavállalókat megillető alanyi jog.
dr. Kéri Ádám ügyvéd Forrás: Adózóna.hu
 |