Milyen késedelem, mulasztás, illetve szerződésszegés idézhet elő sérelemdíjat, bánatpénzt, kötbért? Ismertetjük a jogi személyek közötti egyes károkozások kártalanítási lehetőségeit.

Sérelemdíj: Korábban már egy cikk keretében átnéztük a kártérítés és a kártalanítás témakört. Most tovább folytatjuk a „kár” eseteit.

Minden személyt megilletnek a személyiségi jogok, és ezt a személyiségi jogot a többi személy köteles tiszteletben tartani. Ilyen jogok a teljességi igénye nélkül az emberi méltósághoz, az egészséges, a személyes szabadsághoz, a jó hírnévhez… stb. való jogok. Azonban előfordulhat az, hogy ezen személyiségi jogokat valaki megsérti, amiből következően a sértett félnek kára keletkezik (sérelme), és ezen kár (sérelem) ellentételezésre, kártalanítására a sérelemdíj szolgál.

Tudni kell, hogy a személyiségi jogok megsértésért kétféle kár állhat be. Történhet egy vagyoni kár, mely például az, hogy egy jogi személy elesik számos megrendeléstől és így pénzösszegben mérhető kára keletkezik. A korábban említett cikkre visszahivatkozva azt lehet kijelenteni, hogy ez teljes mértékben kimeríti a kártérítés fogalmát, mivel az jogellenesen történt, és a jogellenes magatartással elkövetett károkozás esetén kártérítéssel kell „fizetni”.

A sértett jogi személynek azonban nem csak vagyoni, hanem nem vagyoni kára is keletkezhet, amelynél a sértett, sérelmet szenvedett fél sérelemdíjra jogosult. A sérelemdíj nem automatikusan jár, hanem azt bíróság állapítja meg egy összegben, feltéve, hogy a károkozó nem menti ki magát. Ugyanis, ahogy a károkozásnál van lehetőség kimentésre, úgy a sérelemnél is, ha a károkozó bizonyítja, hogy az ő általa elkövetett magatartás nem okozott sérelmet a másik félnél. Ennek a lényege az, hogy ha a kimentés során a bíróság arra a megállapításra jut, hogy a sérelem csekély mértékű, akkor sérelemdíj megállapítására nincs lehetőség. Tehát csekély mértékű sérelemdíjat a bíróság nem állapít meg.

Ha megállapítja a bíróság a sérelemdíjat, akkor az személyhez kötött, kizárólag az adott, sérelmet szenvedett fél érvényesítheti, ami azt jelenti, hogy az nem átruházható. A megállapított összeg adómentes feltéve, hogy a felek között a sérelemdíjat a bírósági eljárás vagy közvetítői eljárás során állapítják meg. Ha a felek (például munkáltató – munkavállaló) eljáráson kívül egyeznek meg, akkor adóköteles bevétel keletkezik. Például, ha a munkavállaló jogosult a sérelemdíjra és azt a munkáltató peren kívül megfizeti, akkor a sérelemdíj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Bánatpénz: A bánatpénz egy speciális ügylet, amelyet szerződéskötéskor állapíthatnak meg arra vonatkozóan, ha az egyik fél eláll a szerződéstől. A bánatpénz lényegében nem más, mint egy szolgáltatás, amelynek keretében a szerződéstől való elállást megvásárolja az elállni kívánó fél. A bánatpénz megfizetésével a felek lényegében visszamenőleges hatállyal megszüntetik szerződést oly módon, mintha az meg se köttetett volna. A bánatpénz tehát egy szolgáltatás, melyből adódik, hogy ha a felek azt kikötik a szerződéskötéskor, és azt érvényesítik, akkor az ügylet áfás lesz, és ez magával vonzza azt is, hogy számlakiállítási kötelezettség is keletkezik. Ennek magyarázata az, hogy lényegében valós szolgáltatásnyújtás történik, mivel ellenérték fejében egy szerződés megszüntetési ügylet történik.

A bánatpénznek kell fedeznie azt a költséget, amely a szerződésben szereplő másik fél (nem megszüntető fél) esetében a szerződés megszüntetéséig felmerült. Ez magával hozza azt, hogy további kártérítési kötelezettsége a szerződést megszüntető félnek nem keletkezik. Ez az összeg fix, nem kell további bizonyítás arra vonatkozóan, hogy a bánatpénz jogosultjának a bánatpénztől több, vagy kevesebb kára keletkezett.

A sérelemdíjjal ellentétben a bánatpénz megállapítása elsődlegesen a felek közötti szabadság elvén múlik, azonban van lehetőség arra, hogy a túlzott bánatpénzt a bíróság felülbírálja, ha megállapítható az, hogy az az ésszerű gazdálkodás elvével szembement, és nem reális a kikötött bánatpénz összege.

Kötbér: A kötbér egy egyoldalú kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a szerződő fél meghatározott összeget fizet, ha megszegi a szerződést olyan okból, amelyért ő a felelős. Ez azt is jelenti, hogy kötbér minden esetben szerződéshez kapcsolódik, azaz szerződés nélkül kikötött kötbér semmis. A kötbér funkcióját tekintve egy átalánynak tekinthető. Alapjaiban hasonlít a sérelemdíjhoz, azaz nem kell bizonyítani azt, hogy a kárt szenvedett félnek volt-e egyáltalán kára, és ha igen, az mekkora mértékű. Azonban a törvény nem zárja ki azt, hogy ha a károsult bizonyítja a kárát, és az nagyobb összegű, mint a megállapodott kártérítés, akkor a különbözetet a károsult fél érvényesítheti.

A szerződések akár ráutaló magatartással, szóban is megköthetők, azonban a kártérítés csak írásban köthető. A kötbér összegének megállapítására többféle módszer is lehetséges. Meghatározható fix összeg, vagy akár a szerződéses összeg százalékában. Továbbá a kötbérfizetési kötelezettség megállapítására a felek közös akarta határoz meg jogalapot. Tehát hibás vagy késedelmes teljesítés szolgálhat kötbér alapjául.